Olympics Day 8 - Athletics (© Getty Images)
Az antik olimpiákon még a 192 m számított a klasszikus sprintnek, az első modern ötkarikás játékokon viszont már a 100 méteres síkfutás versenyzőire figyelt mindenki. A szám népszerűsége minden olimpiával csak nőtt, erre az eseményre őrjöng a leginkább a közönség, hiszen hagyományosan itt dől el, kié a leggyorsabb nő és férfi címe.
Ma az atlétikai program legrövidebb száma az olimpián, ahol a standard 400 méteres pálya célegyenesében élet-halál harcot vív egymással a megfeszített izommunka, a sebesség és a kitartás.
Számos emlékezetes pillanatot tartogat a táv olyan futólegendáknak köszönhetően, mint Jesse Owens, Carl Lewis, Asafa Powell vagy Usain Bolt. A hölgyeknél pedig – akik 1928 óta futják a távot olimpián – olyan nevekre emlékszünk, mint Wilma Rudolph, Florence Griffith Joyner, Gail Devers, Shelly-Ann Fraser-Pryce vagy Elaine Thompson-Herah.
Jim Hines az 1968-as mexikóvárosi olimpián futott először 10 másodperc alatt, Linford Christie pedig 32 évesen a legidősebb olimpiai bajnok lett 1992-ben. A mesterhármas eddig csupán Usain Boltnak sikerült 2008-2016 között, de a 2024-es párizsi olimpián Elaine Thompson-Herah-nak jó esélye lehet rá, hogy csatlakozzon honfitársához.
A versenyzők rajtgépből indulnak, itt is figyelni kell arra, hogy a rajt reakcióideje ne legyen kevesebb, mint 0,1 másodperc. Korábban csupán akkor zártak ki valakit, ha két rossz rajtja volt, emiatt jó néhány versenyt kellett újra elindítani. Több futó is arra panaszkodott, hogy elveszítette a fókuszt, ezért 2003-ban bevezették az egy rossz rajtos szabályt. Egyes versenyzők azonban – hogy pszichológiai előnyhöz jussanak – szándékosan rosszul rajtoltak. Így a nemzetközi szövetség 2010-től bevezette az azonnali kizárást, hogy a nézői élmény ne szenvedjen csorbát.
A sprinterek tipikusan 50-60 m között érik el legnagyobb sebességüket, aztán lassulni kezdenek. Edzéseik során az a cél, hogy minél tovább fenntartsák a maximális sebességet. Nincs értelme a taktikának, mert pusztán az atlétikai képességek és a technika dönt a finisben. Az időjárási körülmények is befolyásolhatják a teljesítményt: míg az erős ellenszél nagyon káros tud lenni, a hátszél jelentősen javíthat az eredményen, ezért az maximum 2.0 m/s-os lehet.
Jobban teljesítenek a sprinterek magaslaton, ahol kevesebb a légellenállás. Habár a ritkább levegő a légzést is nehezíti, sprint távon ez elhanyagolható. A rövid vágtához szükséges oxigén ugyanis már a rajtnál az izmokban és a véráramban van.
A távon hagyományosan az amerikaiak dominálnak, bár az elmúlt két évtizedben nagyon feljöttek a jamaicai futók. A 2010-es évek végétől napjainkig a karibi ország inkább a női versenyeket uralja három korszakos egyéniségének, Fraser-Pryce-nak, Thompson-Herah-nak és a hármuk közül legfiatalabb Shericka Jacksonnak köszönhetően. A 2023-as budapesti világbajnokság is az ő csatájukról maradhat emlékezetes nem csak 100-on, de 200-on is.
A férfiak mezőnyében a legutóbbi vb-n amerikai söprést láthattunk: Fred Kerley, Marvin Bracy és Trayvon Bromell állhattak fel a dobogóra a királyszámban. Budapesten már ismét számolni kell az olimpiai címvédőként idei sérüléséből felépülő Lamont Marcell Jacobsszal is, aki az olaszoknak okozhat felejthetetlen pillanatokat a magyar fővárosban.
Kapcsolódó linkek
Minden idők legjobbjai - férfiak
