Atlétikai versenyszámok: diszkoszvetés

Kirobbanó erő, gyorsaság, egyensúly, mindez jellemző a diszkoszvetésre, amely már az ókori ötkarikás játékokon is az ötpróba szerves része volt i.e. 776 óta.

Technika és lebonyolítás

A diszkoszvetés technikáját elég nehéz mesteri szinten űzni, sok tapasztalatra van szükség a tökéletesítéséhez. Nem véletlen, hogy a legtöbb top atléta sokáig 30 éves vagy idősebb volt. Ez napjainkban a világbajnok Kristjan Ceh vagy az Európa-bajnok Mykolas Alekna fiatalkori sikereivel valamelyest módosulni látszik.

Már a diszkosz megfogása sem mindegy: enyhén nyitott ujjakkal úgy kell kézbe venni, hogy pereme a négy ujj első ízületén helyezkedjen el. A kéz az alkar meghosszabbítása, a csukló pedig nem törhet be. Háromféle felállást különböztetünk meg, amely az előlengetéssel együtt biztosítja a test stabilitását és a nagy pörgési sebességet.

Az előlengetés készíti elő a diszkosz vetését, két-három lengetéssel a dobó mentálisan ráhangolódik a dobásra, és stabil kiindulási helyzetbe kerül. Az előlengetési holtpont elérése után elkezdődik a test csavarása, a jobb láb elemelkedik a talajtól, majd következik a pördület a levegőben. Ez a forgóugrás lapos, az atléta készül a kidobó helyzetre. Ahogy a jobb láb újra talajt fog, a diszkosz eléri legmagasabb helyzetét. A kidobás technikája egyénfüggő, nagymértékben befolyásolja az atléta testalkata, aktuális állapota.

A verseny során hatszor dobnak, a világversenyeken a háromkörös kvalifikációt követően döntőbe jutnak a versenyzők.

Történet

A diszkoszverseny már Homérosz Iliászában is feltűnik, de az ókori szobrász, Müron alkotása konzerválta számunkra öröklétre a diszkoszvető atléta képét. Az antik görög szobrászat tobzódott az atlétikai gyakorlatok és olimpiai versenyek ábrázolásában. A Diszkoszvető merészen elcsavart atlétatestén pedig szinte látszik az egész műveletsor lendülete, eleganciája.

A diszkoszvető képe az első újkori olimpiai játékok népszerűsítő kampányában is kiemelkedő helyet kapott, a csavart testű atléta virított posztereken, bélyegeken. Sőt, számos éremgyűjtő kedvenc motívuma is. Érdekes módon nem sokat változott a diszkoszvetés technikája az idők során, még maga az eszköz is hasonló. Igaz, akkoriban kő, bronz, ólom vagy vas volt az anyaga. Ma leginkább műanyagból készül, fémkarimával ellátva. Kiásott leletek alapján az ókori diszkosz átmérője 17-35 cm volt, súlya 1,3-6,6 kg. Átlagosan tehát 2,5 kg, ami fél kilóval több, mint a napjainkban meghatározott minimum súly. A fiúké nyilván könnyebb volt, mint a férfiaké, ráadásul a görögök nem fordultak meg többször a tengelyük körül, ezért kisebb távolságra dobták el a diszkoszt. Ma a férfiaknál 2 kilós és 22 cm átmérőjű a diszkosz, a nőknél pedig 1 kilós és 18 cm az átmérő. A dobónak a mérhető dobáshoz egy 2,5 m átmérőjű körben kell maradnia a diszkosz földet éréséig.

A férfiaknál már a legelső ötkarikás játékok között szerepelt a diszkoszvetés, a nőknél 1928-ban debütált négy másik atlétikai számmal. Az olimpiák történetének legnagyobb férfi diszkoszvetője Al Oerter, aki négy egymást követő olimpián nyert aranyat ugyanabban a számban 1956 és 1968 között. Nőknél az európai országok atlétái a legsikeresebbek, bár Tokióban az amerikai Valarie Allman diadalmaskodott.

A magyar atlétika első olimpiai aranyérmét Bauer Rudolf diszkoszvető szerezte, aki az 1900-as párizsi olimpián megújult technikával lett bajnok, amit később az egész világon átvettek.

Napjainkban a már említett Ceh és Alekna mellett a svéd Daniel Stahl a legnagyobb sztár, aki 2019-ben világbajnokságot, 2021-ben olimpiát nyert. A nők közül a hatszoros Európa-bajnok horvát Sandra Perkovic mellett az amerikaiak olimpiai bajnoka, Valarie Allman űzi a legmagasabb szinten a diszkoszvetést.

Kapcsolódó linkek

Férfi világranglista

Férfi rekordok

Minden idők legjobbjai - férfiak

Férfi toplista 2022

 

Női világranglista

Női rekordok

Minden idők legjobbjai - nők

Női toplista 2022