Atlétikai versenyszámok: súlylökés

A súlylökés az atlétikai program hagyományos dobószáma, amely az erő, a sebesség és az egyensúly különleges kombinációját alkotja. 

Technika

Ahogyan a többi dobóeszköz esetében, úgy a méret a súlygolyónál is meghatározott: a férfiak 7,26 kilót, a nők pedig 4 kilót löknek ki egy kézzel egy 2.135 méter átmérőjű körben. A versenyző a súlylökő körben, nyugalmi helyzetből kezdi meg a lökést. A súlyt – ami egy vas vagy sárgaréz gömb – egész idő alatt az áll közelében kell tartani, majd egy kézzel kilökni a váll vonala felett. Az atléta nem érintheti a dobókör és a bástya (10 centis fából készült rész, mely a dobás irányában csatlakozik a kör pereméhez) tetejét, külső részét, vagy a talajt körön kívül. A végtagok túllóghatnak a körön, de csak a levegőben. Természetesen a súlygolyónak is egy megadott szektoron belül kell földet érnie, hogy érvényes és mérhető legyen a lökés.

Jelenleg két alaptechnikát használnak: a háttal felállásból indított vagy becsúszásos O’Brien-féle és a forgásos Barisnyikov-féle technikát. A két módszert a lökés kezdeti szakasza, illetve a lendületszerzés módja különbözteti meg egymástól. Míg a becsúszásos technikánál a súlygolyó egyenes pályán halad, addig a forgásosnál elliptikus pályát követ. A nagyobb lökések biztosításához a Barisnyikov-féle módszer lehet a kedvezőbb, de csak akkor, ha az atléta technikailag nagyon jól felkészült.

Manapság a top férfi súlylökők a forgásos technikát preferáljak, de népszerű maradt a becsúszásos módszer is, majdnem mindenki utóbbival kezdi pályafutását. Egyénileg kell eldönteni a technikát a dobó fizikumától, erejétől függően.

Nőknél érdekesség, hogy 2016-ig forgásos technikával senki nem jutott be olimpiai döntőbe. Az első nő, aki érmet szerzett vele, az Márton Anita volt, aki a Barisnyikov-módszerrel elhozta Rióból a bronzérmet.

Lebonyolítás

Versenyeken a sportolók általában hatszor dobnak. Holtverseny esetén a győztes az, aki a második legjobb eredményt éri el. Nagyobb bajnokságokon a formátum jellemzően egy selejtezőből áll, amelyet egy döntő követ.

Történet

Homérosz Trója ostrománál már említést tesz kőhajigáló katonákról, ám az ókori görög versenyeken nem találjuk történelmi nyomait. Sport gyanánt sziklákat dobáltak a hellének. A mai súlylökéshez hasonló legkorábbi események a középkorra tehetők, amikor katonák ágyúgolyókat hajítottak el.

A modern versenyszám gyökereinek első bizonyítéka a 19. századi skót felföldi játékokon található, ahol egy vonal mögül dobálták a kerekded kőből vagy fémből készült súlyokat. Már VIII. Henrik angol királyról is feljegyezték, hogy mennyire jeleskedett az udvari versenyeken súly- és kalapácsvetésben.

Az ötkarikás játékokon a férfiak programjának már 1896 óta része a súlylökés, a nők először 1948-ban állhattak a dobókörbe. Férfiaknál rendkívül látványos az amerikai fölény, nőknél lényegesen színesebb az éremtáblázat.

Napjainkban a férfiak súlylökő versenyeit három korszakos egyéniség teszi az egyik legérdekesebb versenyszámmá: a világcsúcstartó, olimpiai- és világbajnok Ryan Crouser mellett a magyar felmenőkkel bíró kétszeres világbajnok Joe Kovacs, és a szintén vb-aranyéremmel büszkélkedő Tom Walsh is közönségkedvencek. A női mezőnyben a kínai Gong Lijiao és az amerikai Chase Ealey is a 20 méteres dobók táborát erősíti.

Kapcsolódó linkek:

Férfi világranglista

Férfi rekordok

Minden idők legjobbjai - férfiak

Férfi toplista 2022

 

Női világranglista

Női rekordok

Minden idők legjobbjai - nők

Női toplista 2022