Atlétikai versenyszámok: gerelyhajítás

Az atlétikai dobószámok közül a gerelyhajítás az ókori olimpiai játékok legmilitaristább programpontja volt, i.e. 708-tól az ötpróba részeként szerepelt. A megfeszített testű atléta, aki elhajítja a fémvégű rudat az erő, energia, pontosság és időzítés legnagyobb ura.

Technika

A sportolónak a gerelyt a zsinóros markolatánál fogva kell megfognia, úgy, hogy a kisujja legyen a legközelebb az eszköz hegyéhez. A férfi gerely legalább 800 g súlyú és 2,6 m-2,7 m hosszú, míg a nők 600 g súlyú és 2,2 m-2,3 m hosszú gerelyt használnak. 

Ahhoz, hogy a dobás érvényes legyen, az atléta a nekifutás és elhajítás során nem fordulhat háttal a célterületnek; a gerelynek mindvégig a dobókar felett kell lennie, és nem lépheti át a hibavonalat. Emellett először a gerely hegyének kell landolnia, mégpedig a megjelölt 29 fokos szektoron belül. Ha először a gerely hegye érinti a földet, a dobást attól a ponttól kell mérni.

Egy jó gerelyhajító atlétának nem csupán a törzs és a felsőtest izmai kiemelkedőek, de több tulajdonságon osztoznak a sprinterekkel is. A megfelelő erő és rugalmasság nélkül a dobók rendkívül ki vannak téve sérülésnek, főként vállban és könyökben, hiszen egy gerely akár a 113 km/órás sebességet is elérheti.

A hajítás technikájának minden részlete szabályozott, már az sem mindegy, hogy hol tartják a gerelyt az atléták. A nekifutás során szerzik meg a dobók a hajításhoz szükséges lendületet, ami nem lehet sem túl nagy, sem túl kicsi. A nekifutás végén érkezik dobóhelyzetbe a versenyző, amikor a gerelyt hátra tolja a válla fölött, a hegye szinte az arcát súrolja. Létrejön a dobás íve, az izmok elérik a legnagyobb feszülést, és teljes testtel megkezdődik a dobás.

Lebonyolítás

Egy verseny általában három vagy hat körből áll. Holtverseny esetén a győztes az, aki a második legjobb eredményt éri el. A nagyobb viadalokon a lebonyolítás általában egy selejtező körből áll, amelyet döntő követ.

Történet

Már őseink is dárdát, lándzsát használtak a háborúk és vadászatok során, bár ekkor még a rúd köré tekert szíj segítségével dobták azt el. Új lendületet a sportág a kora 1870-es években kapott Németországban és Svédországban. Utóbbiaknál fejlesztették ki a ma használatos gerelyt, és az 1880-as évekre a gerelyhajítás rendszeres eseménynek számított a svédeknél, finneknél. A szabályok is kialakultak a következő években, évtizedekben: eredetileg nem volt nekifutás, és a gerely súlypontban való tartása sem volt mindig kötelező.

A késő 19., illetve kora 20. században jellemzően a dobók kétkezesek voltak, és mindkét kéz legjobb eredményeit összeadták. Ez a verzió azonban kikopott a gyakorlatból, miként a szabad stílusú gerelyhajítás is.

A korai gerelyek általában nyírfából készültek, végükön acélheggyel. Később ráálltak a fémgerelyre, és többféle verzióval kísérleteztek, végül a nemzetközi szövetség 1986-ban a férfi gerelyeknél új szabványt vezetett be, ugyanis egyre több volt a lapos földet érés és vita arról, hogy ezek a kísérletek érvényesek-e. Ráadásul Uwe Hohn 104.80 méterrel olyan veszélyes rekordot állított fel, hogy félő volt: nehéz lesz megtartani a versenyeket a meglévő stadionokon belül. Ezért 4 centivel előrébb került a gerely súlypontja, emiatt ugyan rövidült a dobótávolság, de a gerely meredekebb ívben ereszkedik és nagyobb eséllyel tud a hegyével érkezni. 1999-ben hasonló okok miatt a női gerely szabványát is megváltoztatták. Nagy világversenyeken általában a versenyzők a kvalifikációt követően a döntőbe jutnak. Férfiaknál része a tízpróbának, nőknél pedig a hétpróbának.

A gerelyhajítás az olimpiák történetének oszlopos tagja a férfiaknál 1908, a nőknél 1932 óta. A medál rangsorban kiemelt helyen állnak a férfiaknál a finnek, svédek, norvégok, és a nőknél is az európai nemzetek dominálnak.

Minden idők legnagyobbja a cseh Jan Železný, aki olimpiai mesterhármas bravúrját 1992 és 2000 között hajtotta végre. 98.48 méteres világrekordja 1996 óta a mai napig él. Honfitársa, Barbora Špotáková a nőknél ugyancsak őrzi 72.28 méteres világcsúcsát, az olimpiai aranyat 2008-ban és 2012-ben is elhozta.

Spotaková visszavonulása után két fiatal európai kerülhet előtérbe: a görög Elina Tzengko és Szerbia színeiben a vajdasági magyar Adriana Világos. Szintén az európai élmezőnybe tartozik a debreceni Szilágyi Réka. A férfiak között a magyar csúcstartó Rivasz-Tóth Norbert a 2019-es dohai vb-n szintén döntőbe jutott. Neeraj Chopra az olimpiai bajnok, aki sikerének köszönhetően a világ legnépesebb országával, Indiával ismertette meg a gerelyhajítást.

Kapcsolódó linkek:

Férfi világranglista

Férfi rekordok

Minden idők legjobbjai - férfiak

Férfi toplista 2022

 

Női világranglista

Női rekordok

Minden idők legjobbjai - nők

Női toplista 2022