Esterházy Castle in Fertőd, Hungary (© mtu.gov.hu)
Aki nem csupán Budapestre kíváncsi, annak három izgalmas helyszínt ajánlunk, ahol megismerkedhet az ország gazdag történelmi és kulturális örökségével.
Ezerarcú romantikus vidék: a Fertő-táj
Eszterházy kastély, Fertőd (© mtu.gov.hu)
A világörökség csodái között szerepel az Európában egyedülálló Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj, amely nem csupán látványosan szép, de rendkívül gazdag régészeti, néprajzi, építészeti és kulturális szempontból. A húszezer éves, titokzatos Fertő tó háromnegyed része Ausztria, egynegyed része Magyarország oldalára esik, így a két ország együtt is pályázott a világörökségi helyszínre.
A kontinens legnagyobb sós tava körül páratlanul sokféle flóra és fauna található. A természeti kincsekhez gazdag kulturális örökség kapcsolódik: nyolcezer éve telepedhetett meg az ember, és az egymást követő civilizációk, illetve a változatos etnikai összetételű lakosságnak sikerült megőriznie a vidék értékeit, kulturális örökségét.
A világörökségi terület teljes kiterjedése 74 716 hektár. A magyarországi oldalon az alábbi helyszínek tartoznak ide: a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji területe, Fertőrákos, a Páneurópai Piknik emlékhelyhez vezető útig. A nagycenki Széchenyi-kastély védett műemléki környezete – a kastélytól Széchenyi Béla és Erdődy Hanna síremlékéig vezető védett hársfasorral. A fertődi Esterházy-kastély védett műemléki környezete, ami a táj ékköve. A magyar Versailles a maga korában is egyedülálló építészeti jelenségnek számított. Továbbá Fertőd tó felé eső területe, a Pamhagenbe (Pomogy) vezető útig, továbbá Sarród, Fertőboz, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség és Balf települések beépített és a tó felé eső területei.
Pécsi ókeresztény sírkamrák
Pécsi ókeresztény sírkamrák (© mtu.gov.hu)
Lenyűgöző részletekkel bíró nekropolisz fogadja azokat, akik ellátogatnak Pécs belvárosába. A rómaiak a II. század elején Pécs területén alapították meg Sopianae nevű városukat. A IV. századból fennmaradt római ókeresztény temető rendkívül sokszínűen mutatja be a késő római temetkezési gyakorlatot és halotti kultuszt. A folyamatos feltárások során több ezer sírkamra, sírkápolna került elő a helyszínen, ahová elsősorban tehetősebb családok temetkeztek.
A pécsi temető azzal is kiemelkedik a hasonló temetkezési helyszínek közül, hogy több kőépületet találtak, ami nem volt jellemző a korszakban. Különlegességnek számítanak a kétrészes sírépítmények, amelyek ma is rendkívül jó állapotban vannak. A föld alatti rész egy kripta – maga a sírkamra –, ahol szarkofágokba vagy téglasírokba helyezték az elhunytakat. Belsejüket bibliai képek és ókeresztény szimbólumok díszítik. A sírkamra felett találhatók az emlékkápolnák.
A temető legnagyobb épülete az 1975-ben felfedezett Ókeresztény Mauzóleum, az egyik legkülönlegesebb tagja pedig az 1938-ban felfedezett ókeresztény kápolna, a Cella Septichora, amelynek alaprajza már a saját korában is ritkaságnak számított.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Szellemi műhely, emlékhely, egyházi és művészettörténeti központ, amelynek története több mint ezer évre nyúlik vissza. Géza fejedelem, a későbbi Szent István apja alapította a kolostort 996-ban, miután véget ért a honfoglalás. Pannonhalma így lett a Nyugat és a kereszténység felé történő szimbolikus nyitás emlékhelye.
A környék már a római korban is fontos bortermő vidék volt, ma is szőlőbirtok és borászat tartozik a monostorhoz. A szerzetesek emellett apátsági söröket is készítenek, továbbá párlatokkal, -gyógynövényekből készült termékekkel is foglalkoznak.
Az alapítás óta folyik oktatás Pannonhalmán, noha a világi diákok előtt csupán 1921-ben nyitották meg a kapukat. A rend kultúrmissziójának eredményeként az apátság kiemelkedő művészeti és tudományos gyűjteménnyel rendelkezik. Könyvtára a világ legnagyobb bencés gyűjteménye, a Főapátsági Levéltár pedig őrzi a tihanyi apátság 1055-es alapítólevelét, amely a magyar nyelv legrégibb szórványemléke.
