Világörökségi túrák: barlangok, betyárok és a folyékony arany

Aki nem csak az atlétikai világbajnokságra érkezik Magyarországra, a fővároson kívül is érdemes barangolnia, mert a vidék páratlan látványosságokat és élményeket tartogat. Csokorba szedtük a legizgalmasabb helyszíneket.

Hollókő

A Budapesttől egy órányi autóútra lévő település a világ első faluja, amely megkapta a világörökségi címet. Hollókő a 20. századot megelőző falusi élet páratlan példája, amelyet sikerült megőrizni eredeti állapotában. A hagyományos palóc építészeti sajátosságok valamennyi házban megtalálhatók. A faoszlopos tornáccal rendelkező házak egy részében ma is élnek, a többi pedig hagyományőrzési célokat szolgál, például régi kézműves tevékenységeket mutat be, melyeket ki is lehet próbálni.  

Aggteleki-cseppkőbarlang

Az UNESCO világörökség részét képező természeti látványosság nem csupán Magyarország, hanem a régió leghosszabb és leglátványosabb barlangja. A rendkívül változatos barlangrendszer több mint 25 kilométeren át húzódik, a szomszédos Szlovákiába is átnyúlik. 

230 millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor még tenger borította a területet. A mészkő a vízben élő állatok felhalmozódott meszes vázából képződött. A tektonikus mozgások által létrejöttek a mészkőhegységek, a repedések között leszivárgó víz munkája pedig megalkotta a különböző barlangokat. A barlangrendszer látványos főszereplői a változatos szín- és formavilágú cseppkövek, amelyek mesebeli tájakra repítik a látogatókat. 

Aggtelek kihagyhatatlan program minden természetszeretőnek, akár utcai ruhában érkezik, akár fejlámpával. Kalandvágyóbbaknak érdemes kipróbálni a kúszó-mászó túrákat is, melyeken profi barlangász kíséri őket. A levegő kristálytiszta, a látvány pedig önmagáért beszél. 

A barlangrendszerben az átlagos hőmérséklet 10 °C, a relatív páratartalom 95-100%.

Hortobágyi Nemzeti Park

Betyárromantika, darules, slambuc, szürke marhák a naplementében – mindezt nyújtja a Hortobágy, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban hozták létre. Az akkor még 51 hektáros terület mára elérte a 82 ezer hektárt, amelyen számtalan madárfaj, vízibivalyok, marhacsorda, vadlovak és őstulkok osztoznak.

A végtelennek tűnő síkság atmoszférája azonnal beszippantja a látogatót. A versbe illő, gyönyörű táj mellett a pásztorlét jellegzetes növény- és állatszereplői felejthetetlen élményt nyújtanak. Legelésző szürke marhák, különleges rackajuhok, csikósok, gémeskutak tarkítják a vidéket, ahol bepillantást nyerhetünk a pásztorok mindennapjaiba is. 

Kihagyhatatlan látványosság a Hortobágy falu határában található, 167 méter hosszú Kilenclyukú híd, amelynek legendája a híres betyárhoz, Rózsa Sándorhoz köthető. A híd mindkét oldala újabb élményeket tartogat. Az egyiken a Pásztormúzeum áll, a másikon a háromszáz éves Hortobágyi Csárda, ahol kötelező megkóstolni a pásztorok kedvenc ételét, a slambucot. Akit pedig ott ér a sötét, a helyi csillagda tornyában bámulhatja a lenyűgöző égboltot. 

Tokaji borvidék

XV. Lajos mondta a Tokaji aszúról, hogy „Ez a királyok bora és a borok királya”. A folyékony arany keletkezése a „nemes rothadásnak” nevezett penésznek köszönhető, ami különleges italt eredményezett. A tokaji borok ismertsége nem állt meg Versailles-nál, manapság gyakorlatilag minden földrészen kaphatunk egy üveg aszút furmintot vagy szamorodnit. Magáról a borvidékről azonban keveset tudnak. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli lankáin elterülő vidéken már a honfoglalás előtt is foglalkoztak szőlőműveléssel. A világ első zárt borvidéke volt, az egyedi földrajzi elhelyezkedés, az éghajlati viszonyok és a vulkanikus kőzeten kialakult talaj mind lehetővé tette, hogy az itt készített boroknak megkülönböztető íze legyen. A táj önmagában képeslapszerű: romantikus dűlők, sziklapincék labirintusa, középkori kastélyok, túraútvonalak, gourmet éttermek.