A magyar atlétika közelmúltjának hősei és a világbajnokság reménységei

A több mint 125 éves magyar atlétika rendkívül gazdag múltra tekint vissza, ezt az egyik előző írásunkban már röviden bemutattuk. Most nézzük meg, hogy a közelmúltban kik voltak azok, akik a legtöbb nagy eredményt elérték, illetve összeszedtük, hogy kik lehetnek a 2023-as budapesti világbajnokság magyar hősei, akik miatt érdemes lesz kilátogatni a Nemzeti Atlétikai Központba.

Az újkori nyári olimpiai játékok 1896 óta íródó történetében a magyar atléták összesen 40 alkalommal állhattak fel a dobogóra. Az ötkarikás játékokon 10 arany, 12 ezüst és 18 bronz volt az érmek megoszlása. 

A 2012-es londoni olimpia egyik hőse Pars Krisztián volt, aki kalapácsvetésben nem talált legyőzőre.  Az egykori legendás mesteredző, Németh Pál tanítványa nem csak a sportág utolsó magyar olimpiai bajnoka, de az utolsó Európa-bajnoka is egyben. 2012-ben Helsinkiben, 2014-ben Zürichben is ő lett a kontinens legjobbja. 

Pars a világbajnokságokon is az egyik legsikeresebb atléta, 2011-ben és 2013-ban is ezüstérmet nyert. A szabadtéri vb-k történetében ugyan magyar aranyérem még nem született, de a hét-hét ezüst- és bronzérmünkkel a legjobb olyan nemzet vagyunk, amelyik még nem szerzett aranyérmet.

Nem úgy fedett pályán, ahol Márton Anita 2018-ban Birminghamben sporttörténelmi tettet végrehajtva megnyerte a súlylökést. Korunk legnagyobb ikonja minden nagy atlétikai világeseményről hazahozott már legalább egy-egy medált: a 2016-os riói olimpián szerzett bronzérmével ő az utolsó magyar atléta, aki dobogóra állhatott, egy évvel később Londonban pedig vb-ezüstérmes lett. Fedett pályán kétszeres Európa-bajnok, szabadtéren pedig ezüst-és bronzérmekkel büszkélkedhet. A 40 éves Pars Krisztiánhoz hasonlóan ő is egy utolsó nagy dobásra készül 2023-ban a budapesti világbajnokságon!

Baji Balázs a 2017-es londoni vb-n szintén történelmi tettet hajtott végre azzal, hogy elképesztő teljesítménnyel bronzérmes lett 110 m gáton. Minden idők első magyar világbajnoki érmét szerezte az összes futószámot figyelembe véve. Eb-ezüstérmes klasszisunk ugyan 2021 óta már nem aktív, de nem szakadt el a sportok királynőjétől, sőt! A 2023-as budapesti világbajnokság munkáját segíti szakmai tanácsadóként. Nagy elődje, Kiss Dániel a 2010-es barcelonai Eb-n lett bronzérmes, utódai közül pedig Szűcs Valdónak, Szeles Bálintnak és Eszes Dánielnek is jó esélye van a vb-részvételre.

Kozák Luca fantasztikus szezonnal a háta mögött várhatja a 2023-as évadot, benne a világbajnoksággal. A 100 méteres gátfutás itthoni királynője ezüstérmes lett az Európa-bajnokságon, ráadásul kétszer is 12.69 másodperces magyar csúcsot futott. Fedett pályán is övé a szám itthoni rekordja. Tóth Anna személyében már egy fiatal trónkövetelő is megjelent, aki 19 éves kora ellenére is kereken 13 másodpercet fut. Ezzel nemzetközi szinten is korosztálya egyik legjobbja. A 2010-es évek legjobbja, Kerekes Gréta szintén célba vette a vb-t.

A többpróbázásnak szép hagyományai vannak Magyarországon: míg a 2000-es években Zsivóczky Attila jóvoltából tízpróbában volt vb-bronzérmes (2005) és Eb-ezüstérmes (2006) klasszisunk, addig napjainkban Krizsán Xénia révén hétpróbában várhatunk szép eredményeket jövő nyáron is. Ő vette át a szám magyar csúcsát az 1995-ben vb bronzérmes Ináncsi Ritától. 2021-ben fedett pályán harmadik lett Torunban az Eb-n, idén Münchenben szabadtéren szintén egyéni legjobb helyezését érte el az ötödik hellyel. A budapesti vb-n Krizsán lesz az egyik hazai versenyző, aki miatt érdemes lesz kimenni szurkolni a Nemzeti Atlétikai Központba.

Halász Bence a vb első hétvégéjének másik érdekelt versenyzője.  A még mindig csak 25 éves kalapácsvető már most 80,92 méteres egyéni csúccsal bír. Idén Münchenben ezüstérmes, négy éve Berlinben bronzérmes lett az Európa-bajnokságon, de 2019-ben vb-érmet is szerzett. Könnyen lehet, hogy ha 2023. augusztus 20-án 81 méterrel kezdődne az eredménye, akkor nem csak a nemzeti ünnep miatt lenne aznap tűzijáték a magyar fővárosban! A női mezőnyben Gyurátz Réka lehet esélyes a döntőbe jutásra.  

A dobószakág sikerességéhez a 2000-es évek elején Annus Adrián, Fazekas Róbert és Kővágó Zoltán is hozzájárultak. 2002-ben Annus kalapácsvetésben, Fazekas diszkoszvetésben lett Európa-bajnok Münchenben, egy évvel később Párizsban mindketten világbajnoki ezüstéremnek örülhettek. A 2004-es athéni olimpián szintén kiválóan szerepelve aranyérmesek lettek volna, ha doppingvétség miatt nem veszik el mindkettőjüktől a legfényesebb medáljukat. 

Miután visszatértek az eltiltásuk után, Fazekas 2010-ben az Eb-n még egyszer felállhatott a dobogó legalsó fokára. Fazekas 71,70 méterrel tartja a diszkoszvetés magyar csúcsát, Annus pedig 84,19 méterrel a kalapácsvetés országos rekordere. 

Fazekas eltiltása után a náluk valamivel fiatalabb Kővágó Zoltán a 2004-es olimpián lett ezüstérmes diszkoszvetésben, majd egy eltiltás következtében 2012-es Eb-bronzérmét elbukta. Jövő nyáron Huszák János és Szikszai Róbert képviselheti a piros-fehér-zöld színeket ebben a számban. 

Nem maradunk magyar résztvevők nélkül a királyszámban sem. Ez nagyban köszönhető a 100 méter magyar csúcstartójának és Eb-bronzérmesének, Németh Rolandnak, aki a szezon előtt vette át a mindössze 21 esztendős sprinter tehetség, Takács Boglárka edzéseinek irányítását. Fiatal kora ellenére már most 11.31 másodpercre javította a felnőtt női országos csúcsot, de a 10.08-ig jutó edzője szerint még nagyon sok van tanítványában.  

A férfiaknál legalább akkora tehetségnek számít Pap Márk, mint amekkorának Takács a hölgyek között. Viszont vele lehet, hogy a budapesti vb-n még csak a váltóban találkozhatunk.

Magyarország házigazdaként mind az öt váltó versenyszámban megkapja majd az esélyt a bizonyításra. De ott a mieink nem csak asszisztálnának a legjobbak mögött, hanem szeretnének beleszólni a döntőbe jutásért vívott csatába is. Éppen ezért a világbajnokság utolsó három napján hatalmas izgalmak várhatóak. 

A 400 méteren a 2012-es helsinki Eb-n fantasztikus ezüstérmet szerző, 45.42 másodperccel magyar csúcstartó Deák-Nagy Marcell örökségét egy erős fiatal mag viheti tovább. A férfi 4x400 méteres váltóban várhatóan Molnár Attila, Huller Dániel, Máté Tamás és Wahl Zoltán szerepelhet eredményesen. Közülük Molnár tehetségét akár egyéniben, Máté sebességét 200 méteren, Huller sokoldalúságát pedig 800 méteren is megcsodálhatjuk majd.

Női 4x400-on szintén veszélybe kerülhet az országos csúcs, amelyben a várhatóan Bartha-Kéri Bianka, Nádházy Evelin, Rapai Fanni, Molnár Janka összetételben pályára lépő négyest figyelhetjük majd. Női 4x100-on és férfi 4x100-on is egy nagyon fiatal váltó állhat majd ki a 35 ezres közönség elé, mindkét csapatunk a 2020-as évek egyik meghatározó váltójává fejlődhet a jövőben. Ehhez tehetik meg a következő lépést a Nemzeti Atlétikai Központban! 

Női távolugrásban szintén számíthatunk magyar jelenlétre: Farkas Petra U23-as Európa-bajnokként veheti célba a vb-kijutást, de Lesti Diana és Nguyen Anasztázia is harcban lehet a szereplésért. A versenyszám magyar csúcsa 6,86 méter, amit az a Vaszi Tünde tart, aki 2002-ben Münchenben ezüstérmes lett a kontinensviadalon. A gerelyhajító-hagyományokat Szilágyi Réka és Rivasz-Tóth Norbert vihetik tovább, a maratonistákat pedig Szabó Nóra, Erdélyi Zsófia, Szemerei Levente és Csere Gáspár képviselhetik Budapest csodaszép belvárosában.

Szintén a hosszabb távokon, de még a stadionban figyelhetjük, hogy mire megy az egyik legsokoldalúbb és legszórakoztatóbb fiatal magyar tehetség, a csupán 21 esztendős Palkovits István 3000 méteres akadályfutásban a világ legjobbjaival szemben. Szögi István az egyik leglátványosabbnak, egyben leginkább megjósolhatatlannak számító 1500 méteren juthat ki, Wagner-Gyürkés Viktória pedig 5000 méteren szállhat harcba az afrikai futókkal.

Madarász Viktória a 2022-es Európa-bajnokságon bebizonyította, hogy a magyar gyaloglóknak is érdemes lesz szurkolni jövő nyáron. A világeseményeken idén debütáló 35 kilométeren bronzérmes lett, így a rutinos versenyzőnk hazai pályán is esélyes lehet a Top 10-re. Helebrandt Máté, Venyercsán Bence, Récsei Rita és Oláh Barbara kijutása sem lenne meglepetés, így ez lehet a magyar csapat egyik legnépesebb része.

Ahogyan a fenti sorokból is láthatjuk, rengeteg magyar atlétának megvan az esélye rá, hogy a már biztos résztvevő Kozák Luca, Madarász Viktória és Halász Bence mellett biztosítsa a helyét a 2023. augusztus 19. és 27. közötti világbajnokságra. Érdemes lesz kijönni a Nemzeti Atlétikai Központba és a helyszínen szurkolni a mieinknek, akik a világsztárok mellett szintén életük legnagyobb eseményére készülnek!