The heroes of Hungarian athletics (© olimpia.hu)
A bő évszázados múltra visszatekintő magyar atlétika számos nagy sikerrel örvendeztette meg a közönséget! Most ezek közül elevenítjük fel a legfontosabbakat.
183 arany, 156 ezüst, 182 bronz – összesen 521 olimpiai érem bizonyítja, hogy a magyar egy sportoló nemzet. Földrajzi adottságainkból kifolyólag – napjaink rövidpályás gyorskorcsolyában aratott sikereit leszámítva – a nyári ötkarikás játékokon értük el a sikereink nagy részét.
Természetesen nem lóg ki ebből a sorból az atlétika sem, amely a vívás, az úszás, a kajak-kenu, a birkózás és a torna után a hatodik legtöbb érmet hozta a magyar sport számára az újkori olimpiák 1896 óta íródó történetében.
Atlétáink már a legelső, athéni játékokról három éremmel térhettek haza, ráadásul nem akármilyen versenyszámokban állhattak fel a dobogóra: Dáni Nándor 800 méteren lett ezüstérmes, Szokolyi Alajos 100 méteren, Kellner Gyula pedig maratoniban ünnepelhetett bronzérmet. A következő évben megalakult a Magyar Atlétikai Szövetség, amely 2022-ben lett 125 éves.
Nem kellett sokat várni az első olimpiai bajnokunkra sem, 1900-ban Párizsban diszkoszvetésben Bauer Rudolf diadalmaskodott. Az 1972-es müncheni olimpiáig csupán két olyan esemény volt (1904 és 1932), ahol egyetlen magyar atlétának sem sikerült pódiumra állnia. 1936 nem tartozik ezen évek közé: a magasugró Csák Ibolya ekkor lett aranyérmes Berlinben.
A tíz olimpiai aranyérmünkből ötöt kalapácsvetőink nyertek meg, így nyugodtan kijelenthető, hogy kalapácsvető nemzet vagyunk! Nehézatlétáink sikerkorszakát Németh Imre indította el, aki a II. világháború utáni első olimpián, Londonban tudott győzni 1948-ban. Fia, Németh Miklós gerelyhajításban vált a világ legjobbjává, még a régi típusú gerellyel világcsúcsot is tartott, 1976-ban Montrealban pedig ő is olimpiai bajnok lett.
Németh Imréhez hasonlóan Gyarmati Olga is az 1948-as londoni olimpián ért fel a csúcsra, amely az 1968-as mexikóvárosi játékok mellett a másik esemény, ahonnan a mieink két arannyal térhettek haza. A tequila és az aztékok hazájában fantasztikusan szerepeltünk, a gerelyhajítást megnyerő Németh Angéla és a kalapácsvetésben diadalmaskodó Zsivotzky Gyula mellett további öt dobogósunk is volt: Kiss Antal 50 kilométeres gyaloglásban ezüstérmes lett, négy bronzérmesünk közül Lovász Lázár kalapácsvetésben, Kulcsár Gergely gerelyhajításban, Kleiber-Kontsek Jolán diszkoszvetésben, Kovács Annamária pedig ötpróbában zárt a világelitben.
Németh Imre mellett Csermák József (1952), Zsivotzky Gyula (1968), Kiss Balázs (1996) és Pars Krisztián (2012) állhattak fel a dobogó legfelső fokára kalapácsvetésben. A magyar atlétika legutóbbi olimpiai bajnoka emellett kétszeres Európa-bajnok, és két világbajnoki ezüstéremmel is büszkélkedhet.
A magyar atlétika hősei (© olimpia.hu)
Egyelőre a szabadtéri atlétikai világbajnokságok 1983 óta íródó történetében az első magyar győzelem még várat magára, de hét ezüst- és hét bronzérmükkel így sincs szégyenkezni valója a mieinknek! Az összesített éremtáblázaton Magyarország a legjobb azon nemzetek közül, amelyik még nem ünnepelhetett vb-címet.
Szintén a kalapácsvető hagyományokat erősítette ezeken az eseményeken Németh Zsolt, Annus Adrián és Gécsek Tibor szereplése, akik ugyancsak felállhattak a dobogóra. Ugyanez igaz Németh Zsolt és testvére, Németh László tanítványára, Halász Bencére, aki napjaink legnagyobb magyar sztárjaként már 2019-ben Dohában bronzéremnek örülhetett, pedig akkor még alig volt 22 esztendős. A Németh-testvérpár egyébként édesapjuk, a Dobópápa néven ismert Németh Pál örökségét viszik tovább Szombathelyen: egy nyugat-magyarországi városban, ahol hatalmas hagyományai vannak a kalapácsvetésnek.
Ugyan szabadtéren még nincs vb-címünk, de ugyanez nem igaz fedett pályára. Márton Anita 2018-ban Birminghamben ért fel a csúcsra súlylökésben. Világklasszis atlétánk Rióban bronzérmet szerzett 2016-ban, illetve 2017 óta ő is a szabadtéri vb-ezüstérmesek táborát erősíti. Kétszer nyert fedett pályás Európa-bajnokságot, szabadtéren pedig kétszer is dobogóra állhatott. A jövő évi budapesti vb-n immáron anyukaként ő is egy utolsó nagy dobásra készül.
Az első Európa-bajnokságot már fél évszázaddal az első világbajnokság előtt megrendezték, még 1934-ben Torinóban. A 2022-es müncheni kontinensviadal a 25. volt a sorban, ami után már 65 érem áll a mieink neve mellett, amivel az összesített éremtáblázat előkelő 15. helyét foglaljuk el.
A szabadtéri Európa-bajnokok névsorát erősíti Szabó Miklós, Kovács József, Csák Ibolya, Szentgáli Lajos, Rozsnyói Sándor, Zarándi Géza, Varasdi Géza, Csányi György, Goldoványi Béla, Földessy Ödön, Varjú Vilmos, Zsivótzky Gyula, Németh Angéla, Bruzsenyák Ilona, Papp Margit, Gécsek Tibor, Annus Adrián, Fazekas Róbert és Pars Krisztián.
Kétszer akasztottak aranyérmet Varjú Vilmos nyakába súlylökésben (1962 és 1966), illetve Pars Krisztián is kétszer ünnepelhetett a dobogó legfelső fokán (2012 és 2014). Varjú Vilmos ráadásul 1966-ban Budapesten hazai pályán ünnepelhetett a Népstadionban csakúgy, mint 1998-ban Gécsek Tibor.
A legutóbbi, két hónappal ezelőtti Európa-bajnokságon a már említett Halász Bence mellett a 100 méteres gátfutásban ezüstérmes Kozák Luca és a 35 kilométeres gyaloglásban bronzérmes Madarász Viktória szerepeltek a legsikeresebben. Mindketten új magyar csúccsal váltották meg jegyüket a 2023. augusztus 19. és 27. között a budapesti Nemzeti Atlétikai Központban sorra kerülő következő világbajnokságra.
