Noah Lyles wins the 100m at the World Athletics Championships Budapest 23 (© Getty Images)
Noah Lyles duplázni jött a budapesti atlétikai világbajnokságra, és a tervének az első felét teljesítette, hiszen vasárnap megnyerte a férfi 100 méteres síkfutás döntőjét az idei év leggyorsabb idejével, 9.83-mal. A 20 éves botswanai Letsile Tebogo lett az ezüstérmes, míg a brit Zharnel Hughes bronzérmet szerzett.
A 26 éves amerikai sprinter, aki legközelebb zsinórban harmadik 200 méteres világbajnoki címét szeretné megszerezni, mielőtt a győztes sprintváltó tagjaként zárna, nem került túl közel kissé eltúlzott előrejelzéséhez, hogy 9.65-öt fog futni, de mindez nem számít egy olyan döntő után, amelyben csapattársa, Fred Kerley elődöntős kiesése után új világbajnokot avattak.
Mindössze négy ezredmásodperc választotta el a 2. és a 4. helyezettet, mivel a 22 éves jamaicai Oblique Seville-t Hughes a végén megelőzte – egy újabb negyedik helyet szerzett a tavalyi oregoni vb után.
Lyles mögött a következő három férfi 9.88-as idővel került a dobogóra, Tebogo 9.873-at ért el, ami egy ezredmásodperccel gyorsabb Hughesnál, Seville pedig 9.877-et futott.
Lyles honfitársa, Christian Coleman, a 2019-es világbajnok szokás szerint jól kapta el a rajtot, de végül 9.92-es idővel be kellett érnie az ötödik hellyel.
A későbbi győztes kvalifikálta magát a leggyorsabb idővel, Így teljesítette a budapesti terveinek első részét.
"Tudtam, hogy mit kell tennem" - mondta. "Három aranyéremért jöttem ide, egyet kipipáltam, jöhet a többi. A 100 méter volt a legnehezebb.
"Colemannek mindig gyors a rajtja. Az egész szezonban az volt neki, sőt, egyre jobb és jobb lett. Azt vártam tőle, hogy azt csinálja, amit szokott, és ha csak ő lenne előttem, akkor az én versenyem lenne. Arra kellett figyelnem, hogy 60 méternél gyorsuljak, aztán átvettem a vezetést.
"Hamarosan megjelenik a dokumentumfilm-sorozatom - tette hozzá Lyles. "Abban arról beszéltem, hogy meg fogom csinálni az egyéni duplázást. Azért akartam igazán megcsinálni, mert senki más nem érdemli meg jobban, mint én".
A budapesti ezüst hatalmas mérföldkő Tebogo számára is, aki két egymást követő U20-as világbajnoki címet nyert, és a világ tudtára adta, hogy helye van a legnagyobbak között.
Hughes - akivel Sevillához hasonlóan Usain Bolt edzője, Glen Mills, foglalkozik - tavaly Münchenben 200 méteren Európa-bajnoki címet nyert, de a mostani bronz számára az áttörést jelenti. A 28 éves anguillai születésű atléta azt nyilatkozta: "Ennyi év, és ennyi megpróbáltatás után is kitartottam. Volt önbizalmam és bíztam a sebességemben, az edzőmben, és végre minden összejött a 100 méter vb-döntőjében.
"Bronzérmes lettem. Erősnek kell lenni fejben, és bízni a munkában, amit beletettél. Végül minden bejött. Hálás vagyok, de ez még inkább ösztönöz arra, hogy tovább dolgozzak, és megnézzem, hogy mire lehetek még képes.
"A dobogóra kerülés volt a célom, szóval örülök neki, hogy sikerült, de előre tekintek, és várom, hogy még többet elérjek. Az edzőmmel már kitűztük a jövő évi célokat, szóval hajrá!
A döntő egy kétfelvonásos dráma lett, az esti programot három rendkívüli elődöntő nyitotta, melyek során kiesett a világbajnoki címvédő és az olimpiai bajnok is.
Kerley végül egy hellyel maradt le a döntőbe jutásról. Az előfutamokhoz hasonlóan ezúttal is Seville előzte meg, aki 9.90-et futott, a második kvalifikációs helyet pedig Tebogo szerezte meg 9.98-cal.
"Nem vagyok igazán letörve" - mondta Kerley. "Ez a verseny lényege, hogy győzzön a jobbik. Ma ők voltak a jobbak. Volt egy kis mozgás a rajtnál, de ezen kívül nem volt semmi gondom. Csak tovább kell lépnem. Szörnyű verseny volt számomra, de jól vagyok, egészséges vagyok. Az élet megy tovább.
A fülledt hőségben, a stadion napsütötte részein nézők tízezrei ültek legyezőkkel, mintha pillangók seregszemléjén lettünk volna. Az első elődöntő rögtön egy nagy kérdést tett fel, valamint megerősített egy feltételezést.
Ez utóbbi az olaszok olimpiai bajnokát, Marcell Jacobsot érintette, aki Budapestre érkezése előtt csak egyszer versenyzett - 10.21-et futott -, és 10.15-ös idővel jutott az elődöntőbe. Ahol hiába javított 10.05-re és lett 5. a futamában, nem jutott tovább. "Idén nem sokat versenyeztem" - mondta Jacobs. "Nagyon nehéz év volt számomra - túl sok sérülés, túl sok probléma. De itt akartam lenni, mert egyre többen mondogatták, hogy félek versenyezni, kiállni komoly ellenfelekkel. Én nem félek senkitől. Ha tudok versenyezni, akkor versenyzek, és itt is vagyok. Csupán 0.04 másodperc választott el a döntőtől, ilyen a 100 méter. Kerley 0,01-gyel maradt le. A 100 méter nagyon nehéz verseny, és persze tudom, hogy ez most nem a legjobb formám, de itt vagyok, és boldog vagyok.
Mostantól a váltóra fogok koncentrálni. Mi vagyunk az olimpiai bajnokok, és a legjobbunkat kell nyújtanunk. Nem vagyok annyira csalódott, egyre jobb és jobb leszek. Talán, ha az előselejtezőben is futottam volna, még jobban sikerült volna, és kvalifikáltam volna magam a döntőbe. De egyre többet és többet kell versenyeznem."
Az első elődöntő kérdése pedig az volt: mennyivel lehet gyorsabb az idei csúcsot, 9.87-et futó Lyles?
A második elődöntőnél rossz volt a rajt, és a dél-afrikai Akani Simbine már nem térhetett vissza a második próbálkozásra, miután vonakodva, de elfogadta a videós bizonyítékot a megengedettnél gyorsabb reakcióidejéről. A közönség hosszan tapsolta, miközben kivonult a pályáról.
Coleman a megszokott dinamikus rajt után végig tartotta a tempót, és 9,88-as idővel győzött.
Hughes szűkösen, de 9.93-mal másodikként kvalifikálta magát a jamaicai Ryiem Forde előtt, aki 9.95-öt futott.
