Budapest és az atlétika különleges kapcsolata

Budapest egy igazi sportfőváros – már csak ezért is került jó helyre a 2023-as atlétikai világbajnokság. Bemutatjuk a legfontosabb atlétikai világeseményeket és helyszíneket, ahol sporttörténelmi pillanatoknak lehettünk szemtanúi.

A magyar atlétika 125 éves történetében Magyarország és Budapest számos atlétikai világversenynek adott már otthont. Szabadtéren a két legnagyobb az 1966-os, valamint az 1998-as Európa-bajnokság voltak. Mindkét esemény helyszíne az ikonikus Népstadion volt, amely elsődlegesen a magyar labdarúgó-válogatott otthonaként funkcionált, de az atléták is jócskán kihasználták a hazai pálya előnyét.

Az 1953-ban átadott Népstadionhoz köthető többek között az angol válogatott legnagyobb veresége, amit 1954-ben a legendás Puskás Ferenc által vezetett Aranycsapattól szenvedett el 7-1-re. Az első szenzáció mégsem a Svájcban vb-ezüstéremig menetelő nemzeti csapatunk nevéhez volt köthető a Népstadionban, hanem az atlétákéhoz!

Alig egy hónappal a Népstadion átadása után, 1953. szeptember 23-án a futópályán már világcsúcsnak tapsolhattunk: A férfi 4x1500 méteres váltóban a Garay Sándor, Béres Ernő, Rózsavölgyi István, Iharos Sándor összeállítású válogatott 15:29.2-vel, a korábbi csúcson 15 másodpercet javítva állított fel világrekordot. Mindannyian korszakos sportolók voltak, akiknek a legtöbbször több tízezer ember ment ki szurkolni a Népstadionba. Ez nem véletlen, hiszen az 1950-es években sorra döntötték a világcsúcsokat! Közülük is kiemelkedett Iharos, aki olyan meghatározó alakja volt a magyar atlétikának, mint a labdarúgásnak Puskás. Nevét a világszerte ismerték.

Az 1966-os Európa-bajnokság fantasztikus sikereket hozott Budapesten: Varjú Vilmos megvédte címét súlylökésben, ezüstérmes lett Munkácsi Antónia (400 méter), Szabóné Nagy Zsuzsa (800 méter) Mecser Lajos (10 000 m) és Zsivótzky Gyula (kalapácsvetés), bronzéremnek örülhetett a maratonfutó Tóth Gyula, a hármasugró Kalocsai Henrik és a gerelyhajító Kulcsár Gergely.

Négy évvel később a Csapat Európa-bajnokság elődjének számító Európa-kupa házigazdái voltunk.

Az 1980-as években az atlétika hatalmas népszerűségnek örvendett hazánkban: a Budapest Nagydíj a világ egyik legszínvonalasabb egynapos versenye volt. A szabadtéri sztárparádé mellett az 1982-ben átadott Budapest Sportcsarnok új távlatokat nyitott a világesemények magyarországi megrendezésében. 1983-ban és 1988-ban fedett pályás Európa-bajnokságot, 1989-ben fedett pályás világbajnokságot rendeztünk.

1983-ban Szalma László és Pálóczi Gyula távolugrásban aratott kettős győzelme mellett Bakosi Béla hármasugrásban, Nagy István 200 méteren megszerzett bronzérme örvendeztette meg a közönséget. 1988-ban Szalma László és Bakosi Béla ismét felállhattak a dobogóra – mindketten ezüstérmesek lettek. Mellettük egyik legkiválóbb gyaloglónk, Urbanik Sándor is harmadik lett 5000 méteren.

Az 1989-es fedett pályás világbajnokság egy kis ízelítőt adott nekünk abból, ami 2023. augusztus 19. és 27. között várhat ránk! Óriási sztárparádé és fantasztikus eredmények születtek a BS-ben: 19 számban is megdőlt a versenycsúcs, ráadásul három világrekordot is láthattunk! A sportág egyik legnagyobb zsenije, Javier Sotomayor nálunk ugrott 2,43 métert, aminél beltéren a mai napig senki nem volt képes nagyobbra. Paul Ereng 800 méteren (1:44.84), Elly van Hulst 3000 méteren javított a világcsúcson (8:33.82), de a később korszakos sprinterré váló Merlene Ottey és a magasugrás női világcsúcstartója, Stefka Kostadinova is aranyéremnek örülhetett a magyar fővárosban.

Négy évvel az 1998-as szabadtéri Európa-bajnokság előtt a Kincsem Park volt a főszerepben, ahol mezei futó Eb-t rendeztünk.

Aztán az 1998-as szabadtéri kontinensviadalon már ismét a Népstadionon került a figyelem középpontjába: Gécsek Tibor kalapácsvetésben megnyert Európa-bajnoki címét több mint 50 ezren látták a helyszínen. Ráadásul az ezüstérmes is egy klasszis hazai versenyző volt Kiss Balázs személyében, aki két évvel azelőtt olimpiát nyert Atlantában. 

Az Eb részeként Budapest csodálatos belvárosában a Maraton Európa-kupán az a Stefano Baldini diadalmaskodott, aki nagy meglepetésre a 2004-es athéni olimpián sem talált legyőzőre. Napjainkban a Budapest Maraton a közép-európai régió egyik legnagyobb maratoni versenyeként a világ minden tájáról vonz futókat a magyar fővárosba. Hasonlóan a tavaszi Vivicittához és a szeptember eleji Budapest Félmaratonhoz, ez a tömegsport-rendezvény is közel négy évtizede mozgatja meg az országot.

1999-ben leégett a Budapest Sportcsarnok, aminek a helyét egy, a kor követelményeinek is megfelelő létesítmény, a Papp László Sportaréna vette át. 2004-ben már itt került sor a jó hangulatú fedett pályás világbajnokságra, ahol az oroszok szerepeltek a legsikeresebben. Világcsúccsal győzött a női 4x400 méteres váltójuk, az akkor még alig 21 esztendős rúdugró-legenda, Yelena Isinbayeva (4,86 m) és a hármasugrás egyik legnagyobb klasszisa, Tatyana Lebedeva is (15,36 m), aki a távolugrásban sem talált legyőzőre.

A Népstadiont közben átnevezték Puskás Ferenc Stadionra, amiben 2010-ben a Csapat Európa-bajnokság másodosztályának küzdelmeire került sor.

A Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíj az 1980-as években óriási népszerűségnek örvendő Budapest Nagydíj utódaként, először 2011-ben került megrendezésre szintén a Puskás Ferenc Stadionban. A napjainkban már a Continental Tour Gold sorozatába tartozó viadalra évről évre a legnagyobb sztárokat hívják meg, akiknek ez az egyik kedvenc versenyük a szezonban. A Formula-1-es Magyar Nagydíj után ez a legrégebbi sportesemény, amit minden évben megrendeznek Magyarországon.

2014-ben új otthonra lelt a viadal a frissen átadott székesfehérvári Bregyó-közi Regionális Atlétikai Központban. Közben megszületett a döntés a Puskás Ferenc Stadion lebontásáról és újraépítéséről. Az ikonikus létesítményt 2016-ban bontották le, hogy a helyén felépítsenek egy olyan hipermodern stadiont, ami labdarúgó világesemények megrendezésére is alkalmas. 2019-re fel is épült, de a vadiúj Puskás Arénában már nincsen futópálya, így a magyar atlétikának új otthont kellett keresnie.

Az olyan kicsi, de annál fontosabb budapesti atlétikapályák, mint a Margitszigeti Atlétikai Centrum, a Lantos Mihály Sportközpont, az Iharos Sándor atlétikapálya, az FTC népligeti komplexuma, vagy az Ikarus BSE Sporttelep szintén elengedhetetlen helyszínei a magyar atlétikának a fővárosban.

Nem sokkal a Puskás Aréna átadása előtt 2018 decemberében Budapest elnyerte a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát. Ez a szenzációs hír egy még örömtelibb bejelentéssel párosult, ami a 15 ezer férőhelyes – a vb idejére 35 ezerre bővített – atlétikai komplexum, a Nemzeti Atlétikai Központ megépítése volt.

A Gyulai István Memorial mellett tavaly újabb két nemzetközi egynapos verseny kapott helyet a versenynaptárban. A Continental Tour Bronze sorozat viadalai közül 2021-ben és 2022-ben is a Lantos Mihály Sportközpont adott otthont egy-egy eseménynek. Az évi két viadal céljai közé tartozik, hogy a magyar atléták jó pontokat hozó versenyen, nemzetközi mezőnyben érjenek el minél jobb eredményeket, ami a jövő évi vb-kvalifikáció szempontjából is fontos.

2023-ban a Magyar Nagydíjsorozat két versenyére június 8-án és 11-én kerül majd sor, a Gyulai István Memorial pedig július 18-án lesz.

Bármelyik atlétikai világeseményről beszélünk, amelyiket a múltban hazánkban rendeztek, mindegyiket hatalmas érdeklődés övezte. Nincs ez másképp a 2023-as világbajnoksággal sem, amelyik minden idők legnagyobb magyarországi sporteseményeként vonul majd be a történelemkönyvekbe. Olyan élményeket adhat a magyar atlétika új otthonába, a Nemzeti Atlétikai Központba kilátogató nézőknek, amiből hiba lenne kimaradni!