Lamont Marcell JACOBS profile
Három érvénytelen kísérlet a 2019-es glasgow-i fedett pályás Európa-bajnokságon teljesen megváltoztatta Lamont Marcell Jacobs életét. Ezzel a csalódást keltő eseménnyel búcsúzott el a távolugrástól és sprinterként folytatta. Alig két évvel később ő lett Usain Bolt után a 100 méter új olimpiai bajnoka, idén pedig a budapesti világbajnokságon érne fel a csúcsra.
Lamont Marcell Jacobs története aligha nevezhető hétköznapinak. Az olasz anyától és amerikai apától származó sprinter nagyon korán hatalmas megpróbáltatásokkal szembesült. 1994. szeptember 28-i születése után alig három hónappal az amerikai seregben szolgáló apját áthelyezték Dél-Koreába.
Jacobs ekkor édesanyjával hazaköltözött Olaszországba, a festői Garda-tó partjára. Szülei hathónapos korában elváltak, és minden kapcsolatot megszakítottak egymással. Sokáig haragudott apjára, amiért magukra hagyta őket, és csak a tokiói olimpia előtt nem sokkal békült ki vele.
Lamont Marcell Jacobs ünnepli a tokiói olimpián 100 méteren szerzett aranyérmét (© Getty Images)
Ez a mentális felszabadulás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ő lett az első olasz döntős és győztes a férfi 100 méter 1896 óta íródó ötkarikás történetében. A 10 másodperces álomhatárt is csak 2021-ben, Savonában tudta először áttörni – ekkor már 26 esztendős volt.
Tízéves korában ment le először az atlétikai pályára, ahol első sikereit távolugrásban érte el. 2016-ban olasz bajnok lett a felnőttek között, az U23-as országos bajnokságon pedig 8,48 méterre repült. Ez utóbbi csak azért nem lett olasz csúcs, mert a megengedettnél nagyobb hátszélben érte el.
A riói nyári olimpián combhajlító-sérülés miatt nem tudott részt venni, akárcsak Gianmarco Tamberi, az olaszok másik világsztárja. A következő olimpián, Tokióban viszont mindketten a csúcsra értek. Tamberi jó barátjával, Mutaz Essa Barshimmal osztozott a magasugrás aranyérmén, Jacobs pedig már sprinterként állhatott fel a dobogó legfelső fokára.
A klasszist, aki az „őrült távolugró” becenevet ma is használja, sőt ilyen tetoválása is van, a 2019-es, hatalmas csalódást okozó fedett pályás Európa-bajnokság térítette új útra. Glasgow-ban – sok versenytársához hasonlóan – ő is megtapasztalhatta, milyen érzés érvényes kísérlet nélkül kiesni a selejtezőben.
Részben ez a kudarc, részben a távolugrásban szerzett számos sérülése miatt döntött úgy, hogy a sprintszámokra fókuszál. Az áttöréshez szükség volt egy mentáltrénerre is. A szakember tanácsára békült ki édesapjával is a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott tokiói olimpia előtt.
Rögtön a covid-időszak utáni első világversenyen, a toruni fedett pályás Eb-n sikerült maradandót alkotnia: 6.47 másodperccel megnyerte a 60 métert. A szabadtéri szezon első fellépésén, Savonában olasz csúcsot futott: ő lett a 150. ember, aki áttörte a tíz másodperces álomhatárt. Az a 9.95-ös futása még nem tette őt az olimpia esélyesévé.
Lamont Marcell Jacobs megnyeri a tokiói olimpia 100 méteres versenyét (© Naoki Enokido / Photograph of the Year)
Usain Bolt visszavonulása után Tokió egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy ki ül fel az atlétika királyszámának trónjára. Kimondott esélyes nem volt a japán fővárosban, de Fred Kerley, Akani Simbine, Trayvon Bromell és Andre De Grasse végső sikere sem lett volna akkora meglepetés, mint Jacobsé.
Az esélyesek közül Bromell hatalmas meglepetésre egyetlen ezredmásodperccel kiesett az elődöntőben. Jacobs viszont körről körre gyorsabb volt: 9.94-gyel kezdett, majd 9.84-gyel biztosította a helyét a fináléban.
Első olaszként jutott be a 100 méter döntőjébe és az olimpiák történetében nála csak Bolt futott gyorsabbat. Kellett is a 9.80 másodperces futás, mert Kerley (9.84) és De Grasse (9.89) is élete legjobbjával jött be mögötte.
A királyszám után pár nappal az olasz váltóval szintén történelmet írt. A rajtért felelős Lorenzo Patta után ő futotta a hátsó egyenest, majd adta át a botot Fausto Desalunak. Aztán jött Filippo Tortu, aki szédületes sebességgel mindenki mellett elment, így Olaszország története során először megnyerte a férfi 4x100 métert. 37.50 másodperces idejük egyben országos csúcs is lett. Jacobs így kétszeres olimpiai bajnokként tért haza Tokióból és ő vihette az olaszok zászlóját is záróünnepségen.
A 2022-es fedett pályás szezon fő eseménye, a belgrádi világbajnokság szintén fantasztikusan sikerült. A 60 méter döntőjében óriási párharcot vívott Christian Colemannel, akit végül három századdal legyőzött, miközben minden idők negyedik legjobb eredményét érte el. 6.41-es teljesítményével az Európa-csúcsot is megdöntötte.
Lamont Marcell Jacobs Páduában versenyez (© Roberto Passerini/organisers)
A szabadtéri szezon ételmérgezéssel indult és combsérüléssel folytatódott. Sokáig az is kérdés volt, hogy felépül-e az oregoni világbajnokságig. Végül ott volt a tengerentúlon és az előfutamból tovább is jutott, de az elődöntőtől inkább visszalépett.
Ennek jótékony hatása volt: egy hónappal később Münchenben Európa-bajnoki címet nyert 100 méteren.
2023-at a lengyel Lódzban kezdte meg, ahol 6.57-et futott 60 méteren. Nem kérdés, hogy március elején, a fedett pályás Eb-n is ő lesz a legnagyobb favorit. Míg Isztambulban a címvédés lesz a tét számára, addig a nyári budapesti világbajnokságon élete első szabadtéri vb-címéért küzd majd.
Nem lesz könnyű dolga, mert a tavaly a vb-dobogót kisajátító három amerikai, Kerley, Marvin Bracy és Bromell mellett új kihívók is feltűntek: az U20-as világcsúcstartó Letsile Tebogo, illetve az Afrika-rekorder Ferdinand Omanyala is akkora áttörésre készül, mint amekkorát Tokióban tőle láthattunk. Továbbá nagy kérdés, hogy az élete formájában lévő Noah Lyles a 200 méter mellett 100 méteren is rajthoz áll-e a Budapesten.
Az biztos, hogy a vb első hétvégéjének legnagyobb érdeklődéssel várt versenyei a férfi 100 méteres futamok lesznek. Aki nem szeretne lemaradni az augusztus 19-én sorra kerülő selejtezőkről és előfutamokról sem, annak érdemes megváltani a teljes nyitó hétvégére érvényes bérletet.
